Munkabaleseti kártérítés
Munkabalesetekben sérültek kártérítési ügyei
Amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben szenved balesetet, a munkáltató a munkavállaló teljes vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítésére köteles a munka törvénykönyve szerint.
Sok munkáltató felelősségbiztosítást köt ezekre az esetekre, így pedig a munkáltató helyett a felelősség biztosító téríti meg a munkavállaló kárát.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Munkabaleset a munkavégzéshez kapcsolódó közlekedés, szállítás, üzemi étkeztetés során elszenvedett baleset is, főszabályként nem minősül munkabalesetnek a lakásról a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakásra menet közben bekövetkezett baleset, kivéve, ha a munkáltató által biztosított járművel történt a baleset.
Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom. A munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít az a baleset is, ami a munkavállalót a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. A foglalkozási betegségek is üzemi balesetnek számítanak. Annak elbírálása, hogy az adott baleset üzemi balesetnek minősül-e, a társadalombiztosítási szerv hatáskörébe tartozik.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Ugyanígy felel a munkáltató a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is.
A munkáltató kizárólag akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy kárt az üzemi körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy maga a dolgozó vétkes közrehatásával idézte elő. Ha a kár részben a munkavállaló magatartása miatt keletkezett, úgy kármegosztásra kerülhet sor.
Mire számíthatok?
Munkabaleset, ill. üzemi baleset után a munkavállaló egyrészt a balesetben elszenvedett sérülés súlyosságától függően különböző társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosult (baleseti táppénz, baleseti járadék, rokkantnyugdíj, stb.), másrészt munkabaleset esetén a munkáltató ezen felül köteles megtéríteni a sérültnek a társadalombiztosítási szolgáltatásokkal nem fedezett vagyoni és nem vagyoni kárát is. (Ez magában foglalja a ténylegesen felmerült károkat (pl: ruhakár), az indokolt költségeket (pl: ápolás költsége, gyógyszerköltség, stb…), elmaradt haszon (pl: károsult keresetkiesése, ápolást végző családtag keresetkiesése), nem vagyoni kár (amely legtöbbször a fájdalom, hozzátartozó elvesztése, vagy testi épség megsértése által elszenvedett sérelem kompenzálására szolgál).
Szakszerű, ügyvédi segítség
Mint az élet más területein, itt is igaz, hogy amit nem kérünk, azt önként csak nagyon ritkán adják. Éppen ezért ha a kártérítési eljárás során Önnek már a kezdetektől szakszerű segítsége van, aki olyan dolgokra, és kártérítési tételekre is gondol, amelyekkel Ön esetleg nem számol, számottevően magasabb kártérítési összegre is számíthat, nem beszélve arról, hogy egy tapasztalt segítő a kárrendezési folyamatot is lényegesen meggyorsíthatja, hiszen tudja, hogy mit kell kérni, és ahhoz milyen iratokat kell benyújtani.
Hívjon bizalommal!
» Kapcsolat Közlekedési baleset |
 Gépjárműkár |
 Ittas vezetés |
Legfontosabb
